Napokig tartó vita után arról, hogy az amerikai csapások milyen súlyosan károsították a három iráni nukleáris létesítményt, az ország dúsított uránkészletének sorsa továbbra is rejtély.
A New York Times utánajárt annak, mit tudni most Irán uránkészleteiről. A lap emlékeztet: az évek során, ahogy Irán kiépítette földalatti nukleáris létesítményeit és centrifugáit, egy hatalmas, majdnem fél tonna súlyú, 60 százalékosra dúsított, közel bombaminőségű uránkészletet halmozott fel.
Bár az amerikai hírszerző ügynökségek úgy értékelték, hogy Irán még nem döntött arról, bombát gyárt-e, megjegyezték: Irán a készletek méretét tekintve csak néhány lépésre van attól, hogy uránját fegyverré alakíthassa.
Kevés kétség férhet hozzá, hogy Irán teljes nukleáris programját jelentősen visszavetették az amerikai és izraeli csapások, és hogy nehezen tudna gyorsan további nukleáris üzemanyagot előállítani.
Az amerikai hírszerző ügynökségek azonban régóta úgy vélték, hogy egy nukleáris létesítményei elleni támadás lehetőségével szembesülve Irán megpróbálja majd elszállítani dúsított uránkészletét – akár azért, hogy diplomáciai tárgyalásokon előnyhöz jusson; akár azért, hogy egy atombomba építésére irányuló versenyben felhasználja.
Egy vasárnapi interjúban JD Vance amerikai alelnök azt mondta, hogy az amerikai tisztviselők beszélni akarnak Iránnal a készletről. Csütörtökön azonban a Trump-adminisztráció elutasította azt az elképzelést, hogy Irán az amerikai csapás előtt el tudta volna szállítani dúsított uránját.
Trump elnök azt sugallta, hogy a készletet az iráni Fordóban lévő telephely bombázása megsemmisítette vagy eltemette.
„Semmit sem vittek ki a létesítményből” – írta Trump a közösségi oldalán.
„Túl sokáig tartana, túl veszélyes lenne, és nagyon nehéz és nehezen mozgatható lenne!”
Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtófőnöke pedig azt mondta, hogy az amerikai hírszerző ügynökségek szorosan figyelik az iráni nukleáris telephelyeket, „és az Egyesült Államoknak semmi jelét nem kapta annak, hogy a dúsított uránt a csapás előtt elszállították volna”.
A New York Times azonban úgy értesült: amerikai tisztviselők szerint az eddig a készletről gyűjtött információk ellentmondásosak.
Az iráni tisztviselőkről gyűjtött amerikai hírszerzési adatok azt mutatják, hogy eltérően értelmezik a készlet sorsát – közölték amerikai tisztviselők.
A natanzi nukleáris létesítmény egyes részeit, ahol feltételezhetően az urán egy részét tárolták, az amerikai és az izraeli támadások megrongálták, de nem semmisítették meg
– közölték a tisztviselők.
Ennek eredményeként a hírszerző közösség még nem hozott szilárd következtetést arról, hogy az irániak mennyit őriztek meg a készletből.
A csütörtöki titkos szenátusi tájékoztató után a republikánus törvényhozók hangsúlyozták, hogy a készlet megsemmisítése vagy lefoglalása nem része az amerikai katonai küldetésnek. Lindsey Graham dél-karolinai republikánus szenátor azt mondta, hogy a lelőhelyek súlyosan megrongálódtak, de „nem akarja, hogy az emberek azt higgyék, hogy a probléma véget ért, mert nem ez a helyzet”.
„Nem tudom, hol található a 900 fontnyi dúsított urán, de ez nem volt része a több éven át kitűzött célnak” – mondta Graham az újságíróknak. Hozzátette: „Ma megsemmisítették őket, de helyre lehet állítani.”
Zavar van azzal kapcsolatban is, hogy eredetileg hol volt a készlet. Trump azt sugallta, hogy Fordóban volt. Mások szerint viszont egy része Natanzban volt. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint a készlet nagy része Iszfahánban volt, ahol Iránnak reaktorai és más nukleáris létesítményei voltak, amelyek az uránt használták. Egyes szakértők pedig azt sugallták, hogy Irán szétszórta a készletet többfelé.
A New York Times szerint míg Irán nukleáris programja és az új üzemanyag előállításának képessége valószínűleg jelentősen visszaesett,
de az egy másik kérdés, hogy milyen gyorsan tudna az ország bombát előállítani.
Közel két hétig tartó harcok során Izrael több iráni atomtudóst ölt meg. De ha elég sokan túlélték, Irán egy rejtett készletet felhasználhatna egy fegyver kifejlesztésére. Ez azt jelentené, hogy Irán bomba-előállítási képessége csak hónapokkal csúszna.
Jim Himes connecticuti képviselő, a képviselőház hírszerzési bizottságának demokrata vezetője szerint a készlet kérdése kritikus jelentőségű.
„A helyszínek megsemmisítése semmit sem jelent, ha az irániak elegendő 60 százalékos uránt, centrifugát és más fegyverkezési eszközt szállítottak el azért, hogy bombát építsenek egy esetleg ismeretlen helyen” – írta a közösségi médiában. Hozzátette: „A rezsim lehet aljas, de nem hülye, és ez a készlet viszonylag könnyen áthelyezhető.”
Fotó: a natanzi bombázás helyszíne Iránban (AFP)
Az eddig izolacionista és békepárti amerikai elnök a neokonokat megszégyenítő eltökéltséggel adott ki parancsot az amerikai bombázóknak Irán nyílt, közvetlen megtámadására. Rajcsányi Gellért írása.
„Ha az Unió nem utal át minden hónapban – benne a magyar választópolgárok pénzéből is – 5 milliárd eurót, akkor nem fog Ukrajna talpon maradni” – jelentette ki Lázár János.
A helyszínen 64 811-en látták a varázslatos mozdulatot.
A USS Gerald Ford feladata: elrettentés és erődemonstráció.
Trent Alexander-Arnold remek napot fogott ki.
Az Amerika-ellenes politikus gyakorta támadja a rendfenntartó erőket, követeli a palesztin ügy melletti kiállást, és baloldali populizmussal próbálja újraértelmezni a városvezetést.
Segítség érkezett Lengyelországból.
A magyarellenes kirohanásairól ismert Daniel Freund Magyarországra érkezett, feltehetőleg a Karácsony Gergely által szombatra szervezett Pride felvonulás miatt.
